A Romániai Vállalkozásokért Egyesület (ROVE) fő célkitűzése, hogy a gazdasági verseny szabadságának tiszteletben tartásával előmozdítsa a gazdaság fejlődését és szerveződését Romániában. Közel tízéves tevékenysége alatt a Romániai Vállalkozásokért Egyesület számos vállalkozásfejlesztési projektet valósított meg, többrégiós vállalkozásfejlesztési modell gyakorlatba ültetésétől kezdve határmenti inkubátorház létrehozásáig és működtetéséig. Képzésein sok száz személy tanult új szakmát és szerzett vállalkozói ismereteket, vállalkozásfejlesztési szolgáltatásai is egyre szélesebb célcsoport számára válnak elérhetővé, méghozzá ingyen, az Európai Unió támogatásának köszönhetően.

Bihardiószeg község egyike Bihar megye legjelentősebb vidéki településeinek. Bihardiószeg az érmelléki borvidék egyik központja, ahol a szőlőtermesztés jelentős múltra tekint vissza, hiszen már a Nagyegyedi apátság ideje alatt is foglalkoztak szőlőtermesztéssel. A híres diószegi borok a történelem folyamán a világ minden részére eljutottak, még a kínai császár asztalára is. A község turisztikai látványosságai közül kiemelkedik a nemrég felújított Zichy-kastély, amely az egykori, 1870-ben alapított diószegi vincellérképző iskola helyszínéül is szolgált, de említésre méltó a Bocskai István erdélyi fejedelem győztes csatáját megelevenítő nyúzóvölgyi csataimitáció is, amely minden év augusztusában kerül megrendezésre a Bihardiószeg és Álmosd határában. A községben népes roma közösség is lakik, így a helyi önkormányzat elsődleges feladatai közé tartozik a helyi cigányság életminőségének javítása. Éppen ezért az elmúlt évek során megvalósított projektek egyenlő hangsúllyal vették célba az infrastruktúra fejlesztést, a szociális szolgáltatások javítását, valamint a munkahelyteremtést.

A Bihar megyei Alsólugas Árpád-kori település, első írásos emlékei a tizenharmadik századból valók. Ma egy igazi többnemzetiségű falu községközpontja, ahol századok óta élnek együtt a román, roma és magyar közösségek. Mivel a helyi cigányság számbelileg a község második legnagyobb közössége, a helyi önkormányzat folyamatosan gondot fordít arra, hogy életminőségük javuljon, mind infrastrukturális, mind pedig társadalmi szempontból. Így került sor 2008 és 2012 között az alsólugasi, felsőlugasi és örvéndi cigánynegyedek vízellátásának javítására, Örvénden a cigányok által lakott utca burkolására, valamint az alsólugasi és felsőlugasi cigányok lakta utcák lekövezésére. De épült híd is, mely összeköti Alsólugas legnagyobb romakolóniáját a falu többi részével, és a munkaügyi minisztérium támogatásával létrejöhetett két nappali gyermekgondozó központ, ahol az alsólugasi és örvéndi veszélyeztetett helyzetű, jobbára roma nemzetiségű gyerekek és szüleik kapnak támogatást.

A Szilágy megyei Kraszna község a középkorban virágzó város volt. Vára már nem áll, de kazettás mennyezetű késő gótikus temploma ma is megcsodálható. A községet vegyesen lakják magyar, román és cigány lakosok, ez utóbbiak aránya a hivatalos statisztikai adatok alapján is közelíti a tíz százalékot. Az elmúlt pár évben több mint négy és fél milliós értékben valósultak a lakosság egészét, köztük a roma közösséget érintő beruházások. Az infrastrukturális fejlesztéseken túl az önkormányzat a szociális szolgáltatások javítására is gondot fordított, így a cigányság életminőségére közvetlenül ható útfelújítások és kórházfejlesztés mellett két nappali gyermekgondozó központ is épült, melyek kedvezményezettjei többnyire roma gyerekek és szüleik.

A századfordulós Erdély egyik legszebb fürdőhelye, az egykor vasas-szénsavas gyógyvizeiről híres Előpatak a szomszédos Árapatakkal együtt olyan községet alkot, melynek többségi lakosságát mára a roma nemzetiségű lakosok alkotják. A hivatalos népszámlálási adatok szerint a Kovászna megyei Előpatak község cigány lakosságának aránya 48% körül mozog, ám a valóságban ez a százalék a hetvenet is meghaladja. Ebből a körülményből adódik, hogy a helyi önkormányzat első számú kihívása a helyi cigányok munkaerőpiaci integrációja, hiszen alig páran dolgoznak közülük. Az elmúlt évek beruházásai közül kiemelkedik az a projekt, amely az előpataki cigányság vízellátását hivatott biztosítani.

A Kovászna megyei Bacon község beosztott falvaiban bőven található látnivaló, de Baconról elsőként mégsem a tizenkettedik században épült temploma, a Kós Károly-tervezte református kultúrház, a borvizek vagy éppen a Kincses barlang jut eszünkbe, hanem Benedek Elek. A híres mesemondó szülőfaluja ma községközpont, melyet a hivatalos népszámlálási adatok szerint több mint 12 százalékban cigányok laknak. A helyi roma közösség munkaerőpiaci integrációhoz kapcsolódó problémáinak megoldása fontos helyet foglal el az önkormányzat sürgető feladatai között, annál is inkább, hogy a népesedési tendenciák jelentős aránynövekedést vetítenek elő, miközben e közösség tagjai nagymértékben távol maradnak a munka világától.

A Hargita megyei Etéd község beosztott falvai között találjuk a régi hetivásárairól és szép menyecskéiről híres Etédet, a Szalmakalap Múzeum faluját, Kőrispatakot, ősi település-szerkezetének köszönhetően a világörökség listájára felkerült Énlakát, a Barátdűlön egykor erődített szerzetes kolostornak otthont adó Küsmödöt, valamint Siklódot, melynek fő jellegzetességét a székely sóvidéki stílust őrző tornácos házai adják és amelynek legmagasabb csúcsáról, a Nagykőről, Orbán Balázs szerint „tiszta időben” „csaknem egész Erdély látszik”. A hivatalos népszámlálási adatok tükrében a község lakosságának mintegy 8 százaléka roma, de a valóság más képet mutat. A falu lakosainak közel felét kitevő cigányság igen rétegződött, egyik szárnyát éppen a jómódú etédi „gáborcigányok” alkotják.